2009. március 27., péntek

2009. március 27. – Péntek

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.” Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.” Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.
Jn 7,1-2.10.25-30


Elmélkedés: A mai evangélium a Jézus személye körüli bizonytalanságot mutatja be. Egyesek tudni vélik származását, de valójában csak azt tudják, hogy melyik családban nőtt fel, melyik városban nevelkedett. Arról azonban mit sem tudnak, hogy Istentől jött el világunkba. Kik ismerhetik ezt fel? Kik hisznek isteni származásában.
Jézus szavai szerint csak azok képesek hinni abban, hogy ő a Messiás, akik ismerik az Atyát, aki tehát nem hisz személyében, az nem ismeri a mennyei Atyát, az igaz Istent. Ezzel az Úr a benne nem hívők vallásosságát kérdőjelezi meg, s ezzel ellenszenvüket váltja ki.
Istent megismerni: ez a Megváltó felismerésének és a hitre jutásnak az útja.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Urunk, tégy méltóvá minket, hogy az egész világon szolgálhassuk azokat az embertársainkat, akik szegénységben élnek és halnak meg.
Add meg nekik a mai napon a mi kezünk által mindennapi kenyerüket, és a mi megértő szeretetünk által adj nekik békét és örömet.

Nincsenek megjegyzések: